Regisztráció||Bejelentkezés

03 november 2015

Vizuális kapcsolatok – hatalmas csattanók

Itt a hidegebb idő, olyan jó a meleg szobában ülve tévézni, könyvet olvasni, chatelni a közösségi oldal valamelyikén, jó zenét ordítva hallgatni, vagy hosszasan nézelődni az újonnan felpakolt selfie-k ezreiben. Lájkolgatni, vagy két percenként ellenőrizni, hogy vajon hány arcnélküli ismerősnek tetszik a friss profilképem.
Ha már nézelődök, meglesem a társkeresőt is, hátha kaptam vizuális cukorkát valakitől, vagy egy „tetsziket” Geroge Clooney-tól, esetleg Klaudia Schiffertől.
virtual-love-300x242
Te fent vagy?
Igen?
Én is fent voltam. Nem is egyszer, mert mikor először csalódtam, akkor megfogadtam, soha többet. Aztán, „na, jó még adok egy esélyt másodszor is, nem mindenki olyan, mint a múltkori delikvens” jelszóval – újra. Nos, harmadszorra már rutinosabb voltam, de mivel Clooney helyett Béla jött a randira, aki hetven kilóval több és húsz centivel alacsonyabb volt fényképéhez képest, gondoltam végleg lelépek.
Nem? Hát, sokat nem vesztettél. Ha azért nem vagy ott, mert bízol abban, hogy a személyes kapcsolatok kiépítésének legjobb módja a fizikai kontaktus és a valóban hangokból álló, verbális ismerkedés, akkor jól döntöttél.
Ha azért nem regisztrálsz, mert csalódtál már, akkor sem maradsz le semmiről.
Ha amiatt nem vagy fent ismerkedős oldalon, mert esetleg nem vagy épp kicsattanó mentális állapotban, és úgy gondolod, hasonló „befordult” és nem annyira „életigenlő” partnert vonzanál oda magadhoz, hát igen….akkor is jól döntöttél. Mindig hasonló embert mágnesezünk, mint amilyenek épp mi is vagyunk, adott pillanatban.
Így hát nyugi, szedd össze magad, és találsz barátot, barátnőt a megfelelő időben, s akkor esély is van rá, hogy nem futó kalandot szerzel. (Persze nincs baj azzal sem, ha ésszel és felelősséggel gondolkodsz)
kiss,virtual,love,magic,sweet-a687920ab86567c07c858620bc6c0755_h
Valódi arcok – face to face
Hamarosan szerintem mindannyian rájövünk, hogy vissza kellene mennünk az időben, legalább is, ami a személyes kapcsolatokat illeti. Ezen a téren mindenképp nagyobb szerencséjük volt például szüleinknek, akik szemtől szemben látták meg az „igazit”, na jó, mondjuk a második igazit is.
Ha inkább választjuk azt, hogy hétvégén egy igényes, jó buliba megyünk, minthogy a gép előtt ülve, árgus szemekkel várjuk a „lájkokat” egy olyan lánytól, vagy sráctól, aki mellettünk még négyszázharmincegy „áldozattal” kommunikál, akkor nagy eséllyel, húsvér, létező, normális emberkével fogunk összeismerkedni. Nincs mese, élőben az vagy, aki. De, nem jobb ez? Nem okozni mosolycsorbító látványt, nem titkolni a külsődet, azt kapja mindenki, amit lát. Az, hogy valakiről élőben kiderül, mennyi jó- vagy nem jófej, csak külön extra!
Inkább az a szörnyű szerintem, hogy a netes ismerkedésnél – kis kivétellel – sosem azt kapod, amit vársz. Oké, lehet valaki szemrevalóbb élőben, mint képen, de azért nem ez a jellemző, valljuk be!
Én nem a társkeresők ellen kampányolok, mindössze annyit ajánlok, hogy fiatalabb korban inkább menjünk egy jó társasággal, – de akár egyedül is!!!! – moziba. Hétvégén pedig egyigényes és megbízható, közkedvelt fellépőkkel tarkított buliba egy jó helyre. Sokkal nagyobb élmény, mint a gép előtt ülve várni a csodát, a felrakott kép mögött létező – vagy nem létező – emberkétől.
Ha nem szeretnél ismerkedni, mert épp nincs kedved, vagy már nem vagy szabad, akkor csak magáért a buliért, ami a lazítás, a felhőtlen szórakozás terén alap!
|